A Tanterv

 

A tanterv: az oktatás tartalmának, a tananyagnak a kiválasztását és elrendezését meghatározó hivatalos (rendszerint jogszabállyal megerősített, legitimált) dokumentum.

A tanítási-tanulási folyamat rendszerszemléletű tervezése. (angolszász curriculum-elméletek).

 

„A tanterv nem a tantárgyak összehordott halmaza, hanem zárt, egységes egész, szilárd építmény, amelynek egyetlen kövét sem lehet elmozdítani vagy elvenni. Ez az egység a tantárgyak sajátosságaira épít, de azokat egy átfogó, magasabb összefüggésbe helyezi” Ballér Endre

 

1.2.1.  Tanterv típusok:

1.2.1.1.         NAT-Nemzeti alaptanterv: A tartalmi szabályozás legfelsőbb szintű dokumentuma. Meghatározza a közoktatás alapvető szemléletét, valamint definiálja az alapvető közoktatási célrendszert.

Három fő részből áll:

            Meghatározza a műveltségi területeket

            Tartalmi szakaszolásokat

            Fejlesztési feladatokat

 

A NAT az alábbi tanterv tartalmi kategóriákat tartalmazza:

  • ismeretek
  • motívumok
  • emóciók
  • képességek

·         készségek

Informatikai specifikumok

 

A felkészítés fő területei:

      a számítógépes ismeretek,

      a könyvtári informatika,

      az információkezelés technikai oldala

      a tömegkommunikáció

 

1.2.1.2.          A kerettanterv

Közvetítő szerepe van a helyi tanterv és NAT között. Tartalmazza a NAT-ban megfogalmazott irányelvek lebontását iskolatípusokra és évfolyamokra.

A kerettanterv tartalmazza:

·         A tantárgy neve, évi óraszáma

·         Célok és feladatok

·         Fejlesztési követelmények

·         Belépő tevékenységformák

·         Témakörök, tartalmak

·         A továbbhaladás feltételei

 

A kerettanterv alapján készülnek a helyi tantervek

 

1.2.1.3.          Helyi tanterv

A helyi tanterv az iskola átfogó terve. Összhangban áll az iskola helyi képzési programjával. A kerettanterv nem ültethető át egy az egyben helyi tantervként, hanem figyelembe kell venni az iskola sajátosságait, mint például a tárgyi, személyi feltételeket, valamint az iskola nevelési programját. Az adaptációnál eleget kell tenni a törvényi előírásoknak is.

A helyi tanterv tartalmazza a:

·         tanítandó tantárgyakat és azok évi (heti) óraszámát,

·         a belső vizsgálatok rendjét

·         iskolatípusokra vonatkozó tantárgyi kerettantervekben rögzített célokat és feladatokat

·          a helyi követelményeket

·         a helyi tananyagot

·         a magasabb évfolyamra lépés feltételeit

·         taneszköz-kiválasztás elveit

A helyi tantervet az iskola vezetése készíti el

 

 

1.2.2.     A képzés tervezés szintjei:

·         Felső szint:

Iskola vezetése készíti el: a pedagógiai programot, helyi tantervet a kerettanterv alapján

·         Középső szint

Munkaközösség készíti el a közösségi munkaterveket

·         Alsó szint

A tanár végzi a hierarchia felsőbb dokumentumaival összhangban:

o       a tanmenetet,

o       a tematikus tervet (opcionális)

o       az óravázlatot

1.2.2.1.           A tanmenet

 

A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. A tanmenetnek összhangban kell lennie az intézmény helyi képzési programjával és a helyi tantervvel.

 

A tanmenet egy ajánlott formalizált űrlap. Az iskola ettől a formátumtól eltérhet.

A tanmenet űrlap szerkezete

 

A tan hét

Sorsz.

A tan óra

Sorsz.

A feldolgozandó téma

(sorsz., megnevezése, a ráford. órák száma)

A tan.

óra

sorsz.

Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T,

Egyéb: E.

A tan. óra anyaga

Új fogalmak

 

 

 

 

 

 

 

 

1.2.2.2.           Tematikus terv

 

A tematikus egység egy nagyobb témát dolgoz fel, több tanóra anyagát magában foglalva. Jelenleg nem kötelező, az iskolámban nem készítünk ilyen jellegű dokumentációt

 

A tematikus terv egyik lehetséges kialakítási formája a következő. A táblázat fejléce tartalmazza:

·               A témán belüli óra sorszámot,

·               A megoldandó didaktikai feladatot,

·               Az elsajátítandó tananyagot (fogalmak, szabályok, törvények),

·               A kialakítandó jártasságok, készségek és képességek rovatát,

·               A külső és a belső koncentrációt,

·               A feldolgozás módjára való utalást,

·               A szemléltetés eszközeit,

·               Az alkalmazás során kitűzendő feladatokat, és végül

·               A felhasználható irodalmat és az esetleges tapasztalatokat (a későbbi hasznosítás érdekében).

 

1.2.2.3.           Óravázlat

 

A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen

a.      Az óravázlat általános szerkezeti felépítése a következő:

·       A fejrész,

·       Az óra anyaga, és

·       A táblai vázlat (esetleges)

b.      Az óravázlat szerkezete

 

·       A készítő tanár:

·       Az osztály:

·       Az óra helye a tanmenetben:

·       Az óra helye a témakörben:

·       Az óra típusa:

·       Az óra feladatai:

·       Az óra anyaga:

 

Időkeret

Tananyag

Módszerek, eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált irodalom:

www.ektf.hu/~forgos/Felkeszules_az_orakra.doc

Törley Gábor: Informatika tanterv és tanmenet